A plug-in (konnektoros) napelemek körüli magyar vita 2026 nyarán felpörgött: az Energiaklub nyilvános javaslatcsomagot tett közzé, a sajtó pedig arról írt, hogy az EU-ban lényegében csak Magyarországon és Svédországban jogellenes a használat. Mi a tényleges állás? Ebben a cikkben összegyűjtjük, mit tudunk biztosan, mi a javaslat, és mi még nyitott. A cél, hogy ne higgy el semmit, ami nincs forrással alátámasztva, és ne maradj le, ha a szabály tényleg megváltozik.

Állapot: 2026. november 14. A cikket frissítjük, ha hivatalos változás történik. Nem jogi tanácsadás.

Mi a hatályos szabály ma?

Rövid összefoglalás (részletek: Legális-e az erkélyi napelem?):

  • Építési oldal: a TÉKA (280/2024. Korm. rendelet) 43. § (3) bekezdése szerint erkélyen napelem nem helyezhető el, sem önálló tartószerkezeten, sem beépítve. Hatály: 2025. január 1.; 2025. június 30. után a helyi szabályzattól függetlenül érvényes.
  • Villamos oldal: nincs külön plug-in kategória. A lakáshálózattal párhuzamosan működő készülék is HMKE, az elosztó engedélyével.
  • A 2026. januári TÉKA-módosítás a tilalmat nem oldotta fel.

Az Energiaklub javaslatcsomagja

Az Energiaklub 2026. augusztus 26-án közzétette a plug-in napelemes rendszerek magyarországi engedélyezéséről szóló szakpolitikai javaslatcsomagjának tervezetét, és szeptember 25-ig várta a véleményeket. A fő megállapítások:

  • A kis rendszereket nem érdemes pusztán „balkonnapelemként” kezelni: erkély mellett teraszon, homlokzaton, kertben, garázson vagy melléképületen is elhelyezhetők.
  • Az elterjedés fő akadálya ma nem technológiai, hanem szabályozási: egy néhány száz wattos rendszerre is aránytalanul nagy adminisztratív és műszaki követelmények vonatkoznak.
  • A javaslat 600–1200 W-os fogyasztói eszközökről szól, és 800–1200 W-os kategóriát, egyszerű online bejelentést, a TÉKA erkélytilalmának feloldását és 18%-os kedvezményes áfát kér.
  • Országos reprezentatív kutatásuk szerint a felnőtt lakosság 62%-a támogatná a plug-in napelemek engedélyezését, a nélkülözők körében 83%-a. A válaszadóknak elsősorban a biztonság volt fontos.
  • Egy 800 wattos rendszer kedvező elhelyezéssel évente akár 1000 kWh-t termelhet; erkélyen, függőlegesen, kedvezőtlenebb tájolással inkább 360–800 kWh/év lehet reális.
  • Önkormányzatokon keresztül működő „szociális balkonszolár programot” is javasolnak: a költség 70%-át állami vagy uniós forrás, 20%-át az önkormányzat, 10%-át a kedvezményezett állná.

Fontos: ez szakmai javaslat, nem jogszabály. Végleges anyagot, kormány- vagy MEKH-választ a véleményezési időszak lezárása óta nem találtunk.

A jogalkotási folyamatban eddig

A kormany.hu társadalmi egyeztetési összesítőjében szerepel, hogy az Energiaklub 2026 júliusában véleményezte a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv energetikai vállalásainak teljesítéséhez szükséges törvénymódosítás tervezetét, és hiányolta benne a plug-in napelemek szabályozását, valamint a „mikrotermelő plug-in berendezés” fogalmának bevezetését. Hogy ebből lesz-e jogalkotás, arról nincs hivatalos információnk.

A WAMP összefoglalója szerint a magyar helyreállítási terv REPowerEU-fejezete korábban tartalmazta a legfeljebb 0,8 kW-os erkélynapelemek egyszerűsített bejelentési eljárásának bevezetését, a hazai jogalkotás azonban ettől eltérő irányt vett: a TÉKA tiltja az erkélyi elhelyezést. A Portfolio 2026. augusztus 29-i cikke szerint „egyelőre nincs szó” az engedélyezésről, és az országok az elmúlt években egymás után szüntették meg a tiltást, így az EU-ban ma már csak Magyarországon és Svédországban jogellenes az ilyen berendezések alkalmazása.

Mit mond az EU?

Az EU ösztönöz, de rövid távon nem kényszerít:

  • Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) említi az erkélyt, és 2030-tól napelemet ír elő az új, alkalmas lakóépületeken. Ez nem automatikus plug-in engedély (Európai Bizottság).
  • A megújulóenergia-irányelv (RED) 42,5%-os 2030-as célt ad.
  • A 2026-os iránymutatás (OJ C 2026/127) egyszerűsített eljárást javasol, de nem kötelező jog.

Vagyis uniós oldalról nincs olyan szabály, amely Magyarországot rövid távon arra kényszerítené, hogy engedélyezze a plug-in napelemeket.

Hogyan néz ki ez más országokban?

A napelemkalkulator.com szerint Németországban a konnektoros rendszereket csak egy állami nyilvántartásba kell bejegyezni, és 2026 szeptemberében már ~1,5 millió volt regisztrálva. Az Egyesült Királyságban 2026. augusztus 27. óta legálisak a legfeljebb 800 W-os, jóváhagyott készletek. Az Energiaklub javaslata ezt a mintát követi, de Magyarországon jelenleg egyik feltétel sem teljesül: az építési tiltás áll, és külön villamos kategória sincs.

Lehetséges kimenetelek (nem előrejelzés)

Az alábbiak szemléltető forgatókönyvek, nem előrejelzések, és nincs mögöttük hivatalos információ:

Forgatókönyv Mi történne Mit jelentene neked
Nincs változás A TÉKA tilalom és a HMKE-keret marad Marad a mini-HMKE, tároló, hordozható erőmű
Csak a TÉKA módosul Az erkélyi tilalom feloldódik, villamos kategória nincs HMKE-eljárás kellene, valószínűleg ügyintézéssel
Teljes csomag Új plug-in kategória + egyszerű bejelentés Egyszerűbb, olcsóbb belépés; a részletek a rendelettől függnének

A harmadik esetben is figyelni kell a részletszabályokra: milyen készülék, milyen tanúsítással, milyen bejelentéssel használható. Ezekről addig nem szabad találgatni, amíg meg nem jelenik a jogszabály.

Hogyan figyeld a változást?

  1. Iratkozz fel az oldal értesítőjére (főoldal alján): akkor írunk, ha érdemi döntés születik.
  2. Hivatalos források: Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), kormany.hu társadalmi egyeztetések, MEKH, az elosztók tájékoztatói.
  3. Szakmai szervezetek: Energiaklub (energiaklub.hu).
  4. Ne higgy a rosszul forrásolt „már lehet” híreknek. Ha egy cikk nem hivatkozik jogszabályra, kételkedj.

Mit tehetsz addig?

Miért nem egyszerű a változtatás?

Egy plug-in kategória bevezetése nem egyetlen paragrafus módosítása. Legalább három szabályozási szint érintett, és ezek mindegyikének változnia kellene ahhoz, hogy a gyakorlatban egyszerűvé váljon a használat:

  1. Építési szabály. A TÉKA 43. § (3) bekezdését kellene módosítani vagy hatályon kívül helyezni, különben az erkélyi elhelyezés tilos marad. A napelemkalkulator.com is hangsúlyozza, hogy a változáshoz ezt a bekezdést kellene módosítani, és a villamos oldalon is kellene egy egyszerűsített kategória.
  2. Villamos szabály. A villamosenergia-törvényben és a végrehajtási rendeletben (Vhr.) kellene definiálni a kis teljesítményű, konnektoros berendezést, és meghatározni a bejelentés módját. Az Energiaklub ezért javasol új, „mikrotermelő plug-in berendezés” fogalmat.
  3. Helyi szabályok. Az Energiaklub szerint a helyi önkormányzati szabályok további eltéréseket hozhatnak, ezért a központi szabály mellett a helyi településképi rendeletek is számítanak.

Ezen felül kérdés a műszaki oldal is: milyen tanúsítású készülék használható, milyen védelmi funkciókat kell teljesítenie, és hogyan kezelik a hálózati hatásokat. Az Energiaklub tanulmánya szerint a bevezetés „technikailag megvalósítható, társadalmilag támogatott és hálózati szempontból kezelhető”, de ez a szervezet álláspontja, nem hivatalos döntés. Az elosztók értékelését a WAMP összefoglalója úgy idézi, hogy tömeges, bejelentés nélküli üzemeltetés esetén feszültségingadozás és karbantartási kockázat merülhet fel, még ha a modern mikroinverterek a hálózati feszültség megszűnésekor lekapcsolnak is. Vagyis a kérdésnek van hálózatbiztonsági oldala is, amit a döntéshozók valószínűleg mérlegelni fognak.

Mi változna a vevők számára, ha lesz kategória?

Ha egyszer valóban bevezetnek egy egyszerűsített kategóriát, a gyakorlati hatások a javaslat szerint a következők lehetnének. Ezek kizárólag az Energiaklub javaslatából következnek, nem hatályos szabályok:

  • Egyszerű online bejelentés a jelenlegi tervezői és elosztói eljárás helyett.
  • Kedvezményes áfakulcs (18%) a berendezésekre és a kiegészítőkre.
  • Támogatási lehetőség a rászoruló háztartásoknak, önkormányzati közvetítéssel.
  • Társasházi és bérlői hozzáférés, mert a javaslat kifejezetten azoknak szól, akiknek nincs saját tetőjük.

Addig is érdemes megérteni a mostani, legális utakat, mert egy jövőbeli szabály sem fogja kiváltani a tetős és kerti rendszereket, ha nagyobb fogyasztásról van szó. Az Energiaklub maga is hangsúlyozza, hogy a plug-in napelemek nem helyettesítik a hagyományos napelemes rendszereket, hanem olcsóbb és egyszerűbb belépési lehetőséget adnak azoknak, akik ma nagyrészt kimaradnak.

Gyakori kérdések

Mikor legalizálják az erkélyi napelemet?

Erre nincs hivatalos információ. Az Energiaklub javaslata széles támogatottságot mutat, de kormányzati döntésről nem tudunk.

Igaz, hogy csak Magyarországon és Svédországban tilos?

A Portfolio 2026. augusztus 29-i cikke szerint az EU-ban ma már csak Magyarországon és Svédországban jogellenes a használat. Ezt másodlagos forrásként idézzük.

Az uniós jog kötelezi Magyarországot?

A rendelkezésre álló források szerint rövid távon nem. Az EPBD 2030-tól napelem-telepítést ír elő az új, alkalmas lakóépületeken, de ez nem automatikus plug-in engedély; a 2026-os iránymutatás nem kötelező.

Mit jelent a 18%-os áfa-javaslat?

Az Energiaklub a plug-in napelemekre és a szükséges kiegészítő berendezésekre kedvezményes 18%-os áfakulcsot javasol. Ez javaslat, nem hatályos szabály.

Források